A kubai származású balett-táncos önéletrajzi kötete, a Nincs út hazafelé 2007-ben jelent meg. A Kuba történelmét a 19. századtól napjainkig feldolgozó regényét, saját bevallása szerint a két fellépés közötti szünetekben, úton egyik városból a másikba írta meg. A műnek még nincs címe, de a Bloomsbury Kiadó már ajánlatot tett rá és 2013-ban meg is jelenteti a regényt, amelynek fordítója Frank Wynne lesz. A kiadó igazgatója szerint a regény “merész, hétköznapi, ugyanakkor fantáziadús írás, csodálatos karakterekkel, felidézi Kuba színeit, ízeit, illatait. A cselekmény fordulatos, izgalmas betekintést ad a szigetország történelmébe, a szerző pedig szeretettel, humorral ír, olyan meggyőző erővel, mint aki tökéletesen ismeri témáját.”

A világ legnagyobb táncosai között emlegetett Carlos Acosta 1973-ban született Kubában. Apja ösztönzésére kezdett el táncolni, hogy értelmesen töltse szabadidejét. Tíz éves korában vették fel Kubában a havannai Nemzeti Balettiskolába. 1991. júniusában vette át summa cum laude diplomáját és aranyérmét.

Acosta 1989. óta világszerte a leghíresebb társulatoknál lépett fel,  pályafutása során számtalan főszerepet táncolt el, és számos díjat nyert. Ezek közé tartozik a Prix de Lausanne versenyen szerzett aranyérem, a Negyedik Párizsi Balettverseny nagydíja és aranyérme (1990. november), valamint a harmadik Ifjúsági Táncverseny nagydíja (1991. június), a chilei tánckritikusok által neki ítélt Nemzetközi Kritikusok Díja.

(V.-T.E.)