Doris Humprey 1895. október 17-én Illinoisban született, de Chicagoban nőtt fel. Humphrey kivételes táncos tehetsége már igen fiatal korában megmutatkozott. 1917-ben lediplomázott, ezt követően saját, chicagoi tánciskolájában tanított.

Miután Kaliforniába költözött, csatlakozott a híres Denishawn Társulathoz, ahol tanított, tanult és fel is lépett a tanítványokkal, de már koreográfiákat is készített. Két évig keleten turnézott, majd amerikai „vaudeville” színházakban lépett fel. 1928-ban, ő és egy másik tanuló, Charles Weidman kiléptek az iskolából, és saját tánciskolát alapítottak New Yorkban, ahol kulcsfiguráivá váltak a modern tánc fejlődésének. A Humphrey-Weidman Iskola még a nagy gazdasági válság idejében is sikeresen működött, folytatták turnéikat. Előadásaik fő témái az akkoriban lezajló események és tragédiák voltak.

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=NjwJyaSIRqY[/youtube]

1945-től egyre súlyosbodó arthritise miatt már nem lépett fel nyilvánosan, a Jose Limon Társaság művészeti igazgatója lett és tovább folytatta a koreografálást. Közel száz táncalkotása közül mindenképpen megemlítendő a “Water Study” (1928), a “Shakers” (1931) és a “Trilógia” (1935-36).

Röviddel, az 1958. december 29-én bekövetkezett halála után kiadott könyve végén – The Art of Making Dances, magyarul: A koreográfia művészete – felhívja a koreográfusok figyelmét az alkotásban fejlő veszélyekre.

A nyolcvanas években sok művét újra műsorra tűzték, Mino Nicolas rendezésében, régi táncosai segítségével (Lee Sherman, Eleanor King, Letitia Ide).