Magyar idő szerint pénteken késő délután nyílt meg a Riói karnevál. A farsangi szezon alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik. Ekkor rendezik meg immár 1928 óta ebben a formájában a nagy múltra visszatekintő Riói karnevált. Bár, azóta több mint másfél évszázad telt el, és sok minden megváltozott, de a hagyományok és a rituálék tovább öröklődtek. Hagyomány például az, hogy a karnevált a hamvazószerdát megelőző négy-öt napon át, idén február 18-21. között rendezik meg.

A Riói karnevál nem véletlenül a világ egyik legnagyobb látványossága. A szamba, mint ritmus és tánc 1917-től hódított teret, ez a tánczenei műfaj Salvador da Baiából ered, az ottani nők ünnepeiről. A ritmus a tradicionális afrobrazil lundu és frevo keveréke a portugálok által behozott polkáéval. A szamba ritmusa varázsolta a karnevált hamisíthatatlan brazil ünneppé, az ország hovatartozásának elemévé.

Ami a Brazíliába látogató turistáknak  különleges látványosság, gigantikus show, egzotikus, színes, az a brazilok számára a nagybetűs ünnep. Minden város és település megtartja a maga karneválját más-más jelleggel. A több napos parádén a látványos jelmezek mellett a szambáé a főszerep, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szamba iskolák táncosai. Az ünnep azzal veszi kezdetét, hogy Rio de Janeiro polgármestere átadja a város kulcsát a karnevál választott királyának. Már az első napon megrendezik a nyilvános, jelmezes utcabálokat. A karnevál igazi csúcspontja a második nap estéje, ekkor kezdődik ugyanis a szamba iskolák felvonulása.

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=FiuLfDAcAmM&feature=related[/youtube]

Ezek a szamba iskolák nem a szó szoros értelmében vett tánciskolák, inkább olyan klubok, ahol a táncosok egész évben a következő évi karneválra készülnek fel. A városban mintegy hetven szamba iskola működik, ezeket szigorú hierarchia alapján hat osztályba sorolják. A három alacsonyabb minősítésű csoportba tartozó iskolák az utcán parádéznak, ezeket bárki láthatja, sőt csatlakozhat a menethez. Az elit iskolák felvonulásának színtere 1984 az Oscar Niemeyer, világhírű építész által tervezett Sambadromo. Az épületbe közel 90 ezren férnek be, ám jegyet szerezni igen nehéz, hiszen mind az álló-, mind az ülőhelyekre szóló jegyeket jóval a rendezvény előtt elkapkodják. Aki nem kap jegyet, annak sem kell szomorkodnia, hiszen az eseményt a televízió is közvetíti.

A parádé egyben verseny is, ahol zsűri figyeli és értékeli az iskolákat. Az eredményhirdetésre és a győztesek felvonulására a karnevál után, a böjt idején kerül sor. A vérpezsdítő mulatságok, az utcai és egyéb bálok a karnevál egész ideje alatt zajlanak, egészen hamvazószerda reggeléig.

(V.-T.E.)